Sokat romlott a helyzet, ismét rozsdaszínű a Sajó, ömlik bele a szennyezett bányavíz

Megosztás

Két és fél évvel ezelőtt történt a nagy Sajó-katasztrófa, amikor is egy szlovákiai vasércbányából hatalmas mennyiségű szennyezett víz ömlött a folyóba, jól láthatóan rozsdaszínűre színezve azt, hosszú szakaszon tönkretéve annak élővilágát. A szennyezés a folyó BAZ megyei szakaszán is nagy pusztítást okozott. Most ismét baj van.

Ráadásul úgy tűnik, még elég messze vagyunk attól, hogy végleges megoldást találjanak a problémára, ami megint elég nagy. A részleteket a Ma7 cikkéből ismerhettük meg. Átmeneti javulás után az év első felében ismét romlottak a mutatók, egyre több szennyező anyagot mos magával a víz. A napokban a bányában ismét munkához láttak a bányamentő szolgálat munkatársai, de úgy tűnik, megint nem születik olyan megoldás, amely végérvényesen lezárná ezt a problémát.

Köztudott, az alsósajói vasércbányából kifolyó, rengeteg vasvegyületet, valamint más veszélyes nehézfémeket, nikkelt, mangánt, cinket vagy arzént tartalmazó bányavíz 2022 eleje óta szennyezi a Sajó vizét. Egy fél év elteltével ugyan a folyóba jutó bányavíz mennyiségét sikerült csökkenteni, de a szennyezést teljesen megállítani nem tudták.

Az elmúlt hónapokban rosszabbra fordult a helyzet, a korábbi másodpercenkénti 2 literről 5 literre növekedett a folyóba jutó szennyezett víz mennyisége. Emellett a bánya műszaki állapota is romlik, több helyen beomlott a vájatok teteje, a víz elvezetésére szolgáló csövek és az ideiglenes gátak állapota is rosszabb lett. Emiatt a szlovák kormány június elején 1,5 millió eurót különített el a probléma megoldására. Elsősorban arra, hogy megakadályozzák a víz lefolyását a bánya alsóbb szintjeire, ahonnan már szennyezetten kerül ismét a felszínre, majd a Sajóba.

A bányamentő szolgálat június folyamán helyzetfelmérést végzett a helyszínen, a napokban pedig nekiláttak a legégetőbb munkálatoknak. Stanislav Paulík, a Központi Bányamentő Állomás igazgatója arról tájékoztatott, dolgoznak a József-tárnában, ahol egyebek mellett előkészítik a terepet a betonozáshoz, a csövek lefektetéséhez, illetve a Márta-tárnában elkezdődött a gát építése, melynek az lesz a feladata, hogy felfogja a szennyezett vizet, amit aztán elvezetnek.

Az igazgató becslése szerint körülbelül az év végéig sikerül elvégezni a bányamentőkre bízott munkát. Erre kapcsolódnak majd a további tervezett építési munkálatok, mint például a bányavizet felfogó ülepítőmedencék építése, a víztisztító berendezések telepítése vagy a bányamű biztosítása.

– Ezekre a munkákra a közbeszerzést az Ércbányák állami vállalat végzi majd – tette hozzá Paulík.

Egyszerűen megfogalmazva az a cél, hogy elkülönítsék a bányába befolyó tiszta vizet a mélyből jövő szennyezett víztől. Azaz a tiszta vizet a lehető leghamarabb kivezessék a felszínre, ez egy csövön folyik majd ki, közvetlenül a Sajóba. A szennyezett vizet két csövön vezetnék el, a két ülepítőmedence, illetve a víztisztító állomás felé. Csakhogy itt jön a bökkenő. Nem tudni, ezek mikor készülnek el. Ismerve az ottani viszonyokat, egyhamar biztosan nem.

Varga Tibor sebész, a Szlovák Horgász Szövetség rozsnyói szervezetének vezetőségi tagja, a Sajó megmentéséért küzdő aktivisták egyike rámutatott, az elmúlt időszak viszonylag szárazabb időjárása következtében alacsonyabb a folyó vízállása, s a kifolyás utáni néhány kilométeren ismét narancssárgás, rozsdaszínű a Sajó, hasonló, mint 2022 nyarán. Hozzátette, az arzén szintje is növekedett a vízben, amit az állami geológiai intézet mérései is megerősítettek.

Összességében azt mondhatjuk, most sokkal rosszabb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt. Igaz, hogy 2022-ben elvégezték a bányamunkákat, amivel körülbelül 80 százalékkal sikerült csökkenteni a Sajóba jutó víz mennyiségét, 2 literre másodpercenként. Csakhogy, azóta megváltozott a helyzet, ez a mutató több mint megkétszereződött, és folyamatosan növekszik

– mondta Varga Tibor. Hozzátette, a válságstáb korábbi ülésén elhangzott, hogy két liter alá kerülni egyszerűen lehetetlen, több kilométernyi alagútról van szó, oda valamilyen úton-módon bejut a víz. Az a lényeg, hogy ne az erősen szennyezett, hanem a megtisztított víz folyjék a Sajóba.

– Sajnos, a víztisztító rendszer és az ülepítőgödrök még csak tervben vannak. Most körülbelül ugyanazt tervezik megcsinálni a bányában, mint két évvel ezelőtt, csak sokkal több pénzből. De hát víztisztító rendszer nélkül úgyis szennyezett víz fog kijönni a bányából. Kezelni kell azt a vizet, nem lenne szabad egyenesen a folyóba engedni – hangsúlyozta.

– Én attól félek, hogy amint sikerül javítani a mutatókon, ha nem lesz is tökéletes, csak egy kicsit is jobb az eddiginél, azt mondják majd, eredményt értek el, megoldást találtak a problémára, aztán minden marad a régiben – tette hozzá Varga Tibor.

Ezt támasztja alá a rozsnyói Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet július 30-i rendelete is, amely megtiltja azoknak a halaknak a fogyasztását, amelyeket a Sajó folyóból fogtak ki az alsósajói bánya és a Rozsnyói járás határa közötti szakaszon. Az indoklás szerint a halakban mért arzén mennyisége „komoly veszélyt jelenthet az emberek egészségére”.

– Ez várható volt. Már két és fél éve folyik a szennyezett víz a Sajóba. A májusi mérések alapján úgy számoltam, naponta 7 kiló, azaz 7000 gramm arzén kerül a folyóba, miközben már 0,1 gramm halálos dózis az embernek. Persze a vízben „elveszik” ez a mennyiség, no de meddig? Egy idő után minden telítődik, minden mérgező lesz. Most már tilos a halak fogyasztása. Mi lesz, ha az arzén bekerül az ivóvízbe vagy a talajba, ha semmit nem lehet majd termeszteni a Sajó mentén? – teszi fel a jogos kérdést Varga Tibor. Fotó: Varga Tibor.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek